Scatha és Fram
A vadonföldi emberektől sorra jött a panasz, hogy eltűntek a jószágok. A nyomok észak-keletre vezetnek. Mindenki az orkokra gyanakszik, de senki nem mert utánnuk menni. Járt ekkortájt egy trió errefelé. Arathorn, Thranduil és Glóin. A későbbi trió apjai akik harcoltak a gyűrűháborúban. Egyik reggel egy parasztház elé értek. A gazda kutyája már távolról ugatta őket. Erre a gazda is kilépett az ajtón egy íjjal. A kapunál mindketten megálltak kivéve Arathornt, aki felemelt kezekkel közeledett az úr felé.
-Kérem ne lőjjön jó uram! Nemvagyunk mi orkok.
Az öreg értett a szóból és kedvesen mosolygott.
-De ha már az orkoknál tartunk miért nem invitál be a házába, hogy jobban megbeszéljük a dolgot?
-Hát persze, hogyne. Még levest is melegítek
Miután végeztek a levessel tovább beszélgettek.
-Tünde uram nem kér?
-Köszönöm de én nem élek ilyenekkel.
-Ellenben én kérek még egy ilyen finom ételt. szólt Glóin
-Az orkokról szólva gazduram... kezdett bele Arathorn.
-Á az orkok. Igen. Elvittek mindent. De Bolhás széttépett egyett.
-Igaz Bolhás? és megvakarta a hatalmas vádászkopó fejét.
-Szóval az orkok, tudja hol lehetnek?
-Igen tudom van egy barlangjuk nem messze innen. Ott tanyáznak. Nézzék uraim, nem érdekel hogyan, csak öljék meg a mocskokat!
-Ne aggódjon gazduram mindent megteszünk.
Arathorn kárpótlásul egy nagy tarsoly aranyat hagyott az asztalon majd indultak keletre. A nyomok egészen egy barlanghoz vezették a hármast.
-Mi ketten bemegyünk, te pedig maradj itt és őrködj kérlek! mondta Arathorn Thranduilnak.
Bementek a barlangba és az néhány lépés után lenteni kezdett. Aztán hirtelen jobbra kanyarodott és egyenesen vezetett előre a folyosó. A folyosó végéről fények és hangok szűrődtek ki.
-Gyerünk,gyorsabban!
Elérték a végét és belestek. Odabent egy kisebb csarnok volt tele fáklyával és nagyjából két tucat orkkal. Az egyik sarokban néhány csirke, birka és malac volt elkerítve, gondosan. A legutóbbi zsákmány.
-A tervem az , hogy nyílvesszőkkel kioltjuk a fáklyákat és sötétben végzünk velük.
Máris röppentek a nyilak és elaludtak a fények. A pillanatnyi csendet, pengék és fejszék csattogása, fejek koppanása zavarta meg. Újra meggyújtották az egyik fáklyát és észrevették, az egyikük megszökött. Az ork most már kint volt a barlang előtt.
-Megállj!
Az ork hirtelen megfordult majd íjához nyúlt. De Thranduil gyorsabb volt így nyilaival a legközelebbi fához szegezte. Ekkor értek ki a többiek. Arathorn egyből előkapta a kését és az ork torkára helyezte.
-Miért raboljátok ki állandóan a falvakat?
-Nem mi tettük. tiltakozott az ork
-Akkor meg ki volt? rázta meg az orkot Arathorn és hangja átcsapott egy keményebb stílusba.
-Na jó mi voltunk, de csak most az egyszer.
-Ezt meg, hogy érted?
-Nem mondom meg mert megöl.
-Ki? Ki öl meg? Mondd el vagy én öllek meg!
-Scatha a fekete féreg. Ancalagon leszármazottja. Az Ered- Mithrimnél vert tanyát
-Köszönöm. majd Arathorn átvágta a torkát.
-Én ismerem ezt a Scathát. szólt Thranduil.
- 2 éve kirabolta és felégette az erdőm északi részét. Megesküdtem, hogy megölöm.
-Remek menjünk hát az Ered- Mithrinhez! mondta Glóin
Átvágtak hegyen, völgyön, réteken és patakokon majd megérkeztek a barlanghoz. Miután nekidőltek a falnak, észrevették, hogy a szemközti bokorban egy alak mozog. Glóin rávetette magát és egy hang nélkül kirángatta őt.
- Kik vagytok?
-Azok akik jöttek végezni a szörnnyel. Ugye itt van? És te ki vagy?
- A nevem Frumgar fia Fram az éotheodok vezére aki meg akarja öl i Scathát
-Akkor lesz ha összefogunk!
Fram a trió segítségével egy emberméretű árkot ásott, amibe Fram bújt bele egy kihegyezett karóval. A trió a barlang mellett állt és egy pénzérmét ejtett le a földön. Köztudott, hogy a sárkányok megjallják a csilingelő pénz hangját. Nagy dübörgéssel jött a sárkány és nyitott szájjal hajolt le az érméért. Ekkor ugrott ki Fram és tövig nyomta a torkába a lándzsát. Az állat nagy ordítás és lángfúlyás közepette kimúlt és ráesett Framra. Miután kihúzták a vezért az engedélyével, Glóin levágta a sárkány fejét és a tündének adta. Előbb még azonban Fram kivette a sárkány néhány fogát es ékszert csinált belőle, hogy bizonyítékul szolgáljon népének. A trió ezután szétvált. Fram pedig állítólag minden kkncset hazavitt. Ezek közül sokakat törpök készítettek. Azok kérték a jussukat. De ő csak a fogakat adta nekik
- Ennél nagyobb kincset úgyse kaphatnátok
A törpök pedig mellre szívták a dolgot és megölték Framot. A két nép azóta sincs jóban.