Belegostot** a nagy erődöt és Nogrodot** a Kék hegység két nagy törp erődjét már hosszú nemzedékek óta a keménykötésű, szakállas törpök lakják. Erős törpöké, kik kegyetlenek voltak a csatatéren. Hatalmas bárdjaikat és vastag, kétélű kardjaikat forgatva komoly sérüléseket okoztak az ellenségnek. Szükség is volt azokra a fegyverekre, hisz újabb határvillongásokról hozott hírt Nogrodba, a belegosti holló.
-Belegost felderítői embereket jelentettek egy folyóparton, kik hamarjában összetákolt cölöpkerítéssel védték magukat a folyó azon szakaszán, ahol a legkönnyebb volt az átkelés. Emellett velük volt még két tünde íjász is, talán Finarfin népéből- olvasta fel a nogrodi katona Telcharnak**, Nogrod legnevesebb törpkovácsának és egyben Nogrod erődparancsnokának.
-Hát akkor ne késlekedjünk! Végére kell járnunk ennek az ügynek. 50 harcost készíts fel és adj alájuk vadkant is!
A harcos bólintott és távozott. Az istállók felé vette az irányt. Nemsokára csatlakozott az erődparancsnok is.
-Készen álltok harcosok?
Telchar kiindult Nogrod kő hídján és **Sarn-athrad* felé ügettek.
Az emberek és a tündék már végeztek a tákolmány felállításával és az orkok is megérkeztek. Megkezdték a fal megmászását. A túloldalon már várták őket az íjászok és a dárdavetők. Egyikük majdnem átjutott, de két tünde a fához szegezte a kezeit, nyilakkal. Ordított volna a fájdalomtól ha egy ember nem találja fejen egy dárdával, hogy örökre elhallgattassa. Egy ideig meg tudták fékezni, de a nyilak és dárdák gyorsan fogytak. Jött a következő ork aki már megvetette a lábát a cölöpök tetején és halálos sebet ejtett íjával egy emberen. Újból megfeszült a húr és a legközelebb lévő tündét szemelte ki. A gyilkolás örömét viszont nem élvezhette ki megint, hiszen egy suhogó fejsze landolt a fejében és lefordult a cölöpök tetejéről. Az ork halálának pillanatában a fal is ledőlt. Néhány óvatlan embert lapított csak ki. A tünde-ember szövetség most már szemtől szemben láthatta a győzedelmesen vicsorgó orkok bandáját. Szétkergették az embereket míg a tündék maradtak és megállták a helyüket. Egymásnak vetették a hátukat, kilőtték utolsó nyilaikat aztán pengékre váltottak és hullottak körülöttük az orkok. Az eberek menekültek az orkok elől, de egyből megtorpantak és üldözés helyett menekülőre fogták, mikor Nogrod vaddisznólovasai a csatamezőre léptek és a földbe taposták az orkokat. Telchar nagy fejszéjével vagdosta a menekülőket, az utolsó orkig, akit Finarfin egyik harcosa döfött le mielőtt a parancsnok elérhette volna. Testét a folyó vitte magával. Vezérük a brethilbeli Haladok ura, Haldir még a folyónál volt. Ő néhány emberével végig kitartott. Mikor hátrafordult tekintetete a vadkanáról lecsusszanó Telcharon ragadt meg. Fáradtan ugyan de méltóságteljesen a törp elé ment. Telchar éppen átadta a kantárt egyik harcosának, mikor megszólították a háta mögül.
-Köszönöm, hogy segítségünkre siettél Törp uram.
-És ki köszöni?-kérdezte Telchar.
-Maga Haldir a Haladok ura- nyújtotta kezét az ember miután hüvelyébe dugta kardját. A törp felnézett rá és keményen belecsapott vaskesztyűs jobbjával, Haldir csupasz tenyerébe és szorítani kezdte. Felmérte Haldir erejét. Ezt Brethil ura is észrevette és belement a játékba. Telchar viszont szörnyülködve vette észre, hogy kesztyűje recsegve, ropogva egyre kisebb méretet ölt.
-Látom van benned erő fiam.-helyezte balját a fiú vállára, ezzel is könyörögve, hogy engedje el a kezét.
-Hát nem panaszkodok- válaszolt.
-Akkor mégis miért menekültetek el az otthonaitokból.

-Népem bátor ugyan de létszámuk alacsony. Több mint 300 harcosunk van akik őrzik az Ephel Brandirt*

-Rendben. Már küldtem Belegostba egy hollót. Harcosokat kértünk. 1 Órán belül itt lesznek A népedet két embernek Nogrodba kísérik és elszállásolják őket. Mi pedig elindulunk Brethilbe, gyalogosan  Nogrod hadával. 

-Én pedig mutatom az utat.-javasolta Haldir.

Miután bevárták Belegost csapatát azonnal indultak is Brethilbe. Alig 5 órás út után egy őrtoronyra bukkantak. Minden törp a földön kushadt nehogy a két ork íjász észrevegye őket. Haldir halkan megfeszítette a húrt, majd pukk-pukk. Holtan zuhantak le a totnyból.

-Így kell ezt csinálni.-mosolygott Haldir.

Fél perc sem telt el máris nyilak tucatjai zúgtak feléjük. A brethilt védő orkok ugyanis látták amint társukat eltalálják a nyilak és megtámadták a törpöket.

-Számszeríjászok! Nyilat illeszt! Tűz!

Kiiktatták az íjászok javát, de még sok harcosuk maradt.

-Baruk Khazad! Támadás!
A törpök kiugrottak a fedezékből és őrültek módjára két fejszével mentek orkokat gyilkolni.
-Egyestűz!- legyintet a számszeríjászoknak Telchar. Ordított egyet és rávetette magát az egyik íjászra. Kegyetlenül feldarabolta.. Levágta kezeit, lábait, majd a fejét. Meleg vérével kente be a szakállát és az arcát is. Tovább indult a falu felé, sorban vágva le a mocskokat. Egyik ork fáklyával hadonászott előtte. Miután az egyik fejszéje egy másik orkban landolt, a megmaradt fejszéjével felfogta a fáklyát és a saját fegyverével gyújtotta fel az ork haját. Ordítva elmenekült az övéi felé és felgyújtott még egy párat. Egy nagy kövér ork következett, kivel az egyik törp sem bírt. Mindet legyűrte. Telchar nekidobta a fejszéjét. A fegyver viszont egy nagy, vastag pajzsban landolt. Azt azonban nem vette észre, hogy Telchar egy hosszú bárddal készül lesújtani, mert maga felé emelte pajzsát. Ekkor csapott le a bárd, ami átvágott a pajzson és az ork fején is, akár a kés a vajon. A falu közepén még egy utolsó védelmi vonaluk állt fel. Velük szemben a törpök pajzsfala. Mindkét állás mögül íjászok lőttek ki. Telchar megint maga indult meg egy karddal a kezében. Kerülgette a nyilakat. A végén mégis belelőttek egyet. A törp megállt egy pillanatra aztán ordítva félbevágta magán a vesszőt. Vadul átugrált a pajzsfalon és hátulról vagdosta az orkok lábait. Jobbra is balra is kitágította a rést, amin saját harcosai nyomultak át. Az élvonalban tombolt a csata . Telchar vállon ragadt egy orkot, aztán erősen megfejelte. Az ork megszédült a törp sisakja miatt. Most a két keze közé fogta a fejét és erősen megfejelte. Az orknak szétnyílt a koponyája.
-Na így valahogy.-mosolygott.
Majd Haldir egyszerre három nyilat lőtt ki és mind a három átzúgott egy-egy koponyán. -Na de így se rossz mosolygott vissza rá Haldir. Átverekedték magukat a pajzsfalon és ők ketten rohantak tovább Haldir csarnokába. Telchar félkézzel betörte az ajtót és begurult a terembe megküzdött az őrökkel. Az ork törzsfő ott tespedt a karosszékben és kardjához nyúlt. Haldir egyből a támlához szögezte nyilaival a vállait. Telchar pedig felugrott elé az asztalra és rámeredt. - Ki küldött? Mi célból vagy itt? Az ork azonban egyszerűen arcon köpte.
- Rossz válasz-sóhajtott a törp majd éket vert a fejébe, fejszéjével. Ekkor odakintről újra felhangzott a törpök csatakiáltása, Baruk khazad. Khazad-ai menu. Győztek és Haldir népe már újra otthon volt alig négy nap alatt.

Sarn-athrad= törp gázló
Ephel Brandir= Brandir dombja